2014. július 17., csütörtök

Az első utolsó

Élj úgy, mintha a nap amelyet élsz, az utolsó lenne...
Az ember azt hiszi: van ideje...
Minden nap leszakadhat az ég...
Bármikor meghalhatunk...
A test törékeny...

Nagy és kevésbé nagy bölcsességek.

Gondoljuk végig.
Képzelj el valamit, ami célod már mondjuk 5-10 éve.
Le kéne fogyni, de semmit nem teszel érte, nem fogysz le. Belegondolsz, hogy az elmúlt 5-10 évben csak pár hónapig kellett volna "szenvedni", és a cél nem valami beteljesületlen álom lenne, hanem egy megvalósított, elért cél.
Gondolj az elpazarolt időre, mikor tehettél volna valamit a célodért.

Képzeld el: boldogtalan vagy valamiért, és csak várod a csodát.
A jelet.
Akármit.
Lehet hogy közben százszor megkapod, de nem veszed észre.
Azt hiszem nem kell jelekre várni.
Menni kell, cselekedni.
Ami boldogtalanná tesz, azt abba kell hagyni.
Bármi is legyen.
Ami pedig boldoggá, azt be kell vonni az életünkbe, ha tehetjük.
Nem kell azzal foglalkozni, ki mit gondol, mert akinek nem fontos az én boldogságom, az nem törődik velem.
Aki pedig nem törődik velem, annak nem érdekel a véleménye.
Ennyi az egész.

Éljük meg a napot utolsónak.
Ne halogassuk amit megtehetünk.
Nem a mosogatásra gondolok...

Tegyünk jót minden nap.
Teréz anyából nincs minden bokorban, de bármi számít ám, legyen az bármekkora dolog, a jó cselekedetekben nincs mértékegység.
Ha egy méhet mentek ki a medencéből, az pont olyan, mintha egy embert mentettem volna meg.
Nincs különbség.
A rosszban sincs.
Ha rátaposol egy hangyára, pont olyan, mintha egy embert ölnél meg.
A lélek milyenségében, méretében nincs különbség.
Az élet az élet.

Adhatsz némi aprót a hontalannak, vagy felszegheted fejed: menjen dolgozni, tanuljon meg halászni.
De vedd figyelembe, nem mindenki elég erős.
Nem mindenki tud, nem mindenki akar meggyógyulni.

Éld meg a napot utolsóként.
Tégy valami jót.

Körbenézve sokat megláthatsz a világ segítségre, jó cselekedetre váró részéből.
Nyiss ablakot, bejön rajta aminek be kell.
De az életed ne pazarold, nem biztos hogy van időd...

Ez a mai az első utolsó napom....
Abból a tizenvalahány-ezerből, ami még megadatik...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Bárki olyat érez, ami bántja, az az ő hibája!

Én nem moderálok, tegye mindenki önmagával.