2014. augusztus 10., vasárnap

Eredmény

A gyereknevelés ilyen.
A szerelem ilyen.

A munka ilyen.
A fogyókúra, diéta ilyen.
A tanulás ilyen.

Valamit csinálsz, és majd később aratod le a babérokat, később érik be amit elültettél.
Nincsenek azonnali eredmények, egyet elindítasz, várnád hogy valamit láss előre abból, mivé válik, de nem lehet.
Indítani kell a következőt.
És mindig, és mindig ugyanez.
Majd megy az élet, telik az idő, és elkezdenek teremni a fák, érik a gyümölcs, megláthatjuk mit is csináltunk.
De ezt ki kell várni.
Nehéz?
Igen.
Mit lehet tenni?
Semmit.
Rá kell állni erre, bármily nehéz is.
Az elvetett magnak kell a sötét, nem szabad kikaparni a földből, hogy lássuk, hol is tart.
Azt hiszem eredményfüggők vagyunk, az iskolában és a munkában megtanuljuk ezt.
Később pedig mikor rájövünk: az élet bizony nem így működik, nehéz leszokni róla.

Jó, elismerem, van ahol rögtön látható a befektetett munka eredménye.
Lemosom, tiszta.
Megeszem, nem vagyok éhes.
Elindulok, odaérek.

Milyen egyszerű a szerelem kamaszkorban!
Szeret, szereted, jártok.
Nem szereted már, nem szeret, szakítotok.
A kettő közt elvagytok, ahogy a kamaszok.

Milyen bonyolult a szerelem kamaszkorban!
Szeret, vagy nem?
Hogy mondjam meg?
Miért nézett, ha nem ír?
Miért nézett rá, ha engem szeret?
Szakítani akar?

Milyen egyszerű a szerelem felnőttként!
Szeret, szeretem, járunk.
Ha működik, összehangoljuk az életünk, és élünk.
Házasság, gyerekek, a majdaniak vagy a meglévők. nevelése, szeretetben éldegélés.
Már megvagyunk, kész vagyunk, nem bonyolítunk.
Tudjuk mi az ábra, mi miért van, mitől működik vagy nem működik.

Milyen bonyolult a szerelem felnőttként!
Szeret annyira hogy ezt vagy azt elfogadja?
Hisz kész vagyok, évek óta így vagyok, ez vagyok!
Működik, jó minden, de idő kell, hisz semmilyen ház nem épül fel egy nap alatt!
Tudjuk mi az ábra, de vajon jól tudjuk?
Tényleg így van?
Jól látom?

Ugyan, szerintem senki nem tud semmit!
Osztjuk az észt, de igazából csak pislogunk mint a béka a fűben, mert minden, értsd: MINDEN új, minden más, mikor felnőttként éled meg azt, amit sem kamaszként, sem fiatalabb felnőttként még nem éltél.
Senki nem guru, senki nem tud mindent!

Mi is elvetettünk magokat, egyelőre a sötétben várják a kikeletet, az elején begyorsultunk, mindent megbeszéltünk, hamar meghatároztuk az irányvonalakat, de a sebességen csökkenteni kellett.
Mert bármilyen egyszerűen és nyilvánvalóan történtek a dolgaink, a terméseknek akkor is érési idő kell.

Nos, most van ez.
Én pedig vastagon eredményfüggő vagyok :))
Ezen kell dolgoznom.


2 megjegyzés:

  1. Aranyosak vagytok együtt, az írás meg megint jókor érintett meg...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük Anikó.
      Örülök hogy jókor jött, őszintén szólva gondolkodtam azon, hogy kell-e ezt kiraknom :)

      Törlés

Bárki olyat érez, ami bántja, az az ő hibája!

Én nem moderálok, tegye mindenki önmagával.