2014. augusztus 14., csütörtök

Mai világ

Tollampapírom ihlette a bejegyzésem, de nem úgy.

Nekem sosem szól be senki, hogy túlzásba viszem a telcsit, netet, ilyesmit.
Pedig sem újság nem forog a kezemben, sem a tévé távirányító.
A netről tájékozódom, hírportálok, facebook, semmi toxikus.
Miér is jó?
Mert eldönthetem, mit akarok elolvasni, úgy, hogy közben nem kell hallgatnom Antónia aggódó hangját, látnom Szellő mosolygó tragédia közléseit, és bátran elkattintok, ha úgy hülyeség ahogy van.
Nem tudom elképzelni az életem mobilteló nélkül, és már anélkül sem, hogy ne küldhetnék emailt akárhonnan, ne guglizhatnék a villamoson, ha kérdés fogalmazódik meg a fejemben.
igen, mi fotómasinával a tatyónkban járunk mindenhová, és szeretjük megörökíteni a pillanatokat, de én spec nem fogom azon át nézni a világot folyamatosan.
Nem, nem tudom elképzelni, hogy volt olyan, mikor telefonfülke nélkül mentem el otthonról, és azt látom, szinte a 80 éves nagyika is abba mélyed a metrón.
Mert amúgy mi lenne?
Ha nem ez lenne, akkor kommunikálnánk az idegenekkel?
Nem hiszem.
És azért ha valaki nagyon akar, akkor megszólíthat ezt-azt, lehet beszélgetést kezdeményezni sorban állás közben, az utcán, járműveken.
Előfordul ez is, szerintem sincs akkora baj ezzel.
Mással van, de azt gondolom minden baj csak az egyénből ered, nem a társadalomból.
Nem hiszem hogy egyformák vagyunk, nem hat minden mindenkire ugyanúgy.
Akkor pedig a problémafeldolgozás, arra való reagálás is egyéni.
Nem lesz minden férfi szexhajhász, nem lesz minden nő plázaribi, nem lesz minden gyerek drogos, és anyámasszony katonája sem. Akkor sem, ha két egyénnél ugyanazok a szülői behatások vannak. Még a tesók is különböznek, igaz?
Akkor hogy lehetne pont a társadalomra ráhúzni a kockásító lepedőt?
Ha a családra, a kisebb egységre sem lehet?
Nincs fekete-fehér, nincs kocka, csak színek vannak, és amorf szerkezetek.
De az egységesítő tendencia azért működik, megvannak az oktatásban vagy például gyógyászatban azok a dolgok, amik elvárják, hogy ugyanolyan legyek, ugyanúgy reagáljak ugyanarra, mint X Jolánka.
Nos, nem vagyok.
Így aztán azt olvasom amit én akarok, és azon keresztül látom a világot, ami nekem jó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Bárki olyat érez, ami bántja, az az ő hibája!

Én nem moderálok, tegye mindenki önmagával.