2014. november 7., péntek

Ninnya

Kócos, álmos szöszike:
- Valaki felkapcsolja a villanyt a fürdőben?
Én az asztalomnál, Kira közelebb van:
- Kira, légyszíves.
Megy, kapcsolja, Lívia még magyaráz nekem. Küldöm:
- Menj, vár a fürdő!
Odamegy, beszól az ajtón:
- Ég a villany, van itt valaki?
Kirával egymásra nézünk, mondom Lívinek:
- Menj csak szöszi, neked kapcsoltuk fel...
- Ja, tudtam, csak vicceltem.
- Hát hogyne!

Szili nézegeti az akciós újságokat.
Kérdezi:
- Miért árulnak rossz kukát?
- Miről is van szó?
- Mert oda van írva hogy 1400, át van húzva, és csak 700-ba kerül. Akkor biztos rossz (óóó, ez a gyerek tud valamit...)
- Nem szívem, csak eddig annyiba került, de most olcsóbb lett, de nem romlott :)

Szabolcs feje fájt tegnap reggel, itthon maradt.
Ma mentünk dokihoz, boltba, már semmi baja nem volt, ahogy vártam.
Végig ugrándozott, árokból ki, árokba be, futkosott, és persze dumált.
Órákon át....
- Ninnya vok! Látod, hogy vetődök? Mert ninnya (ninja) vok (vagyok)!
- Te, tudsz normálisan beszélni?
- Igen, de nem akarok. Mert ninnya vok!

A domb mellett levélkupacok, szállításra, égetésre várnak. Jóféle, puha kupacok ezek!  A kisfiam:
- Beleugrom! Troll vok! Széttrollkodom!

Jön a kéményseprő.
Szabolcs kérdi tőlem:
- Bemászik majd a kéménybe?
- Nem, téged dob le, kikotrod a kormot, felmászol mert ninnya vagy! Leugrasz a tetőről, mert ninnya vagy.
És talán még ma befogod a szád is, mert ettől elfáradsz.
- Én soha!
Mire 11-re az oviba mentünk, egészségnapra és közös tornára, én kész voltam teljesen. Szabolcs még nem.
Még futkosott, többet is mint kellett volna, és még mindig csak beszélt.

Míg mosogattam Ő postára ment, igaz, csoki volt a fizetség. Jahh, lekenyereztem (lecsokiztam) a gyereket.

Azért a végzet utolérte őt is. Délután háromra már használhatatlan volt.
Én is.
De nekem folytatni kell :)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Bárki olyat érez, ami bántja, az az ő hibája!

Én nem moderálok, tegye mindenki önmagával.