2015. május 13., szerda

Ezerszeres f*ck

Van mikor ránk jár az a rúd...

Azzal kezdem, hogy igazából még mindig szánsájn heppinessz van, mert az alap dolgok működnek, és a hibák is orvosolhatóak.

De mégis....

Elszállt a bojler.
Alaplap csere, de legalább a fűtőszál jó még.
Megvan, kicserélve, hurrá, nem csöpög, de nem is fűt. pedig a fűtőszál jó, bekötés jó, áramot kap... a kapcsoló viszont nem. Akkor még egy nap vízmelegítés, vagy kettő, de lehet hogy három.
Annak megszervezése, hogy az alkatrész meglegyen, na az sem csibefutam.
Kirának pénz a számlájára, pont a sulija mellett van a bolt, a boltnak szólni, ki, mikor miért megy, tegyék el, mert k*vára nem fogja tudni mit adnak neki, ha csak leírom sms-ben mi kell. Mert én sem értem, de a boltosnak elmondom, ő tudja. Legalább az egyikünk....
Oké, ez is rendezve.
Közben befut a futár, aki három csomagot kéne hogy vigyen, egyet visz.
Mert annyi papír van nála.
Egy múlt heti csomagomat egy hét késéssel vitték el, mert valami rendszerhiba nálam jött elő, és még láthatóan mindig tart.
Ráadásul, a csomag mindig fontos, de ez most különösen lényeges, hogy holnapra ott legyen.
A fűnyíró egy hete nem jó.
És lenne némi bútor Zuglóban a keresztanyámnál, de nem találok senkit, aki elhozná (nem ingyen). A költöztető cég fuvar-árából pedig új bútorokat is vehetnék.
Imi tegnap munkából hazafelé bringa defektet kapott, majd a kicserélt pótgumi kb. 10 másodperc alatt durrant ki. Hazáig tolta a bringát, és belekeveredett az eü.demonstrációba, ahol kiesett a tárca a táskájából, amit visszakapott egy mögötte haladótól.
Ez volt a pozitívum.
Szóval ez nem kevés ám, és meg sem írtam mindent.

Annak örülök, hogy tudom tudatosítani magamban: ez a periódus ilyen, hisz ilyennek is kell lenni, de elmúlik és vissza áll minden a rendes kerékvágásba.
Azon gondolkodtam tegnap, hogy a pihenés és a nyugalom olyan, mint a fogyókúra... mindig tervezzük, aztán "majd holnap" lesz belőle.

De vannak ám jó dolgok is, azért mondtam, hogy minden oké, ez a sok fuck dolog pedig előbb-utóbb leáll ám.
Mondhatnám, hogy készülünk a nyaralásra, de azt hiszem olyan henisen majd egy nappal indulás előtt pakolok be.
Mert az még több hét múlva lesz, hová kapkodjak?

Apropó, ha valaki tud Pest megye északi részében járó kis-teherkocsit, aki Zuglóból elhozna egy szekrénysort meg sarokgarnitúrát, a megfelelő díjazás ellenében, az kérem keressen meg... :)))
Nem tudom mikor jövök ide legközelebb,  nem nagyon érek rá mostanában...
Puszi mindenkinek!!


Ha ez nem lett volna, akkor arról írtam volna, hogy talán az az egyik nagy boldogság egy kapcsolatban és az életben, amikor TUDOM azt, hogy nem kell mindig kicsattanóan heppinek lennem, és a másiktól sem várom el azt. Mert tudom, vannak hullámvölgyek, és a boldogság az sosem konstans szinten létezik bennünk.
Erről beszélgettem egy kamasszal, akinek ezt még gyakorlati szintre kell vinni...







1 megjegyzés:

Bárki olyat érez, ami bántja, az az ő hibája!

Én nem moderálok, tegye mindenki önmagával.