2015. október 26., hétfő

Szeress, hogy szeressenek....

... akkor se gyűlölj, ha téged gyűlölnek.

Minden dolog hasonlót szül.
A gyűlölködőt nem szeretik, esetleg tartanak tőle, mert a gyűlölet rombol, a rombolás is energia,  ami becsapja a nézőt. Ezt az erőt is valódinak hiszi, ezért hatalmat képzel a gyűlöletet kibocsátó személy köré.
Erről ennyit.

Mert most arról írok, hogy a hasonló hasonlót szül.
Szeretik azt, aki szeret.
Pletykálnak arról, aki kibeszél másokat.
Ha zsírosan, egészségtelenül táplálkozol, zsír és méreganyagok rakódnak a testedre.
Aki tanul, egyre többet tudva, újabb és újabb kérdésekkel találja szemben magát. Így újra tanul, mert hajtja a tudásvágy.
Aki dolgozik, munkát kap. Mindennek megvan az eredménye, jutalma, a lusta is előbb-utóbb megkapja ezt.
Hisz hallottuk már: annyi a munkám, mint a tenger, pedig dolgozom. De nem fogy el.
No nem kell azt hinni, hogy aki még nem lett milliomos vagy csak gazdag, az nem dolgozik eleget.
Nem.
Az emberek java része sosem lesz milliomos, akármennyit dolgozzon.
A nagy tömeg csak az egyensúly fenntartása miatt kell hogy ügyködjön mindig valamin, járjon be a munkahelyre és tegye a dolgát.

Ez az egyensúly is érdekes.
Megfigyeltem: nem fogynak a megoldandó feladatok sem. Mindig van újabb, amire megoldást, forrást kell találni, hiába dolgozunk.
De nincs hiába.
Meg kell oldani a dolgokat, mert nem maradhat a cserép elcsúszva, nem állhat a farakás az udvar közepén, satöbbi.
Ez az élet.
És az, hogy ezeket az "űröket" kitölti nekünk a ....
... mi is?
Sors?
Nagy rendező?
Nem tudom.
De ha nem csinálunk meg egyet, és rárakódik a következő, akkor egyre nehezebb lesz rendet tenni, mert a megoldandók is összeadódnak, újakat hoznak létre.
Olyanokat, mint az öszvér.
Azaz két külön faj egymással-egymásból alkot egy harmadikat.
Két kis problémából, ami kétszer fél óra munka lett volna, lesz egy mocskosabb, 3-4 óra alatt megoldható dolog.

Azt tudom még, hogy nem érdemes hagyni feltorlódni a dolgokat.
Ha leülök napokra, hetekre, akkor elfogy az energiám, ellustulok, és 20 perc intenzív mozgás is kifáraszt.
Aki edzésben van, annál inkább az ellenkezője tapasztalható.
Felpörgés, mozgásvágy, nagy mennyiségű energia.
Az ellustultnak nehéz visszarázódni, mert a következmény, a kilók, zsír és egyebek a kanapén tartanak, nehezebbé teszik a felállást.

A gyerek, akit nem ölelnek, elfelejt ölelni.
Aki nem kap mosolyt, maga is morcos, komoly lesz.

A kapcsolat is halad a maga útján, ha nem hagyjuk ellustulni.
Azaz mindig megbeszéljük azt ami esetleg bánt, biztosítjuk a másikat a szerelmünkről, töltünk időt együtt és külön is, mindenkinek igényei szerint, azaz valami mindig történik, valamit mindig teszünk.
Így sosincs pause, sosincs olyan, hogy áll, lapos, nem történik semmi.
Mindig látjuk a haladást, mert "haladtatjuk", de nem erővel, hanem szépen, ahogy kell.



3 megjegyzés:

Bárki olyat érez, ami bántja, az az ő hibája!

Én nem moderálok, tegye mindenki önmagával.