2015. december 15., kedd

Nem szeretlek



Sok minden felvetődik az emberben, mikor el akar menni egy koncertre.
Például az, hogy szórakozik.
Kikapcsolódik.
De valljuk be, egy zenei koncert nem politikai esemény.
Oda azt hiszem ilyetén nézetektől függetlenül megyünk vagy nem megyünk.
Ez a véleményem.
Aztán a szerencsétlen előadó nyilatkozik egy-két nappal a koncertje előtt egy vitathatót, ezért sorra lemondják.
Értsd: ha nem nyilatkozik, akkor is ugyanaz a véleménye, és ettől nem lesz jobb vagy rosszabb művész.
Sokakról semmit nem tudunk, sok olyanról, akikért rajongunk. Vannak köztük bőven nőverők, pszichopaták, kannibálok, mit tudom én mik még, de mert ezek a dolgok általában rejtve maradnak, ők jók.
Fent szerencsétlennek nevezett Ákos vállalta a véleményét, ami hozzáteszem: szerintem semmi különös, sokan gondolják így, és ettől még jó emberek, és hirtelen új hitler lett.
Az hogy csalja a feleségét?
Kellemetlen.
Nekik.
Azt hiszem nem támogatom a házastársi hűtlenséget azzal, ha koncertre megyek vagy zenét hallgatok.

Eljátszok azzal a gondolattal, hogy nem szerencsés menni, hisz demonstráció is lesz. Nosza, nézzük mik a visszaváltási lehetőségek, hisz a jegyhez megvettem az ún. nyugalmi szerződést, hogyha nem tudok elmenni, x összeg levonása után visszaadják a kifizetett jegyem árát.
Kipróbáljuk, tényleg így van?
Nos, nem ilyen egyszerű ez.
Mert orvosilag igazolnom kellene, hogy tényleg nem tudok menni. Hozzá sem teszem, hogy nem szoktam orvoshoz menni minden szarral, igazából nagyon rég voltam betegként háziorvosnál. Sok-sok éve annak már. De most egy náthával vagy derékhúzódással is el kéne mennem, hogy igazolva legyen amit mondok. Mert nem bíznak bennem. Mert valószínűleg poénból vettem jegyet. Hogy elbukjak pár ezrest, és játszásiból visszaváltsam.
Igen, ilyen a magyar.
Annyi a pénze, hogy ilyesmire költi.
Meghatározhatatlan ügyintézési díjakra...
Hisz már az is elég elgondolkodtató, hogy vajon miért is alakult úgy, hogy ha 7999.- ft.-ért veszek jegyet, amit én nyomtatok ki, akkor ezt ingyen megtehetem, ellenben 8000.- ft.-tól ezért már 1500.- ft kezelési díjat kell fizetnem.
Hogy kinyomtassam.
Otthon.
Saját költségen.
Nos, bassza meg, azt hiszem nem Ákosunk nyilatkozata itt a legnagyobb baj....
Hanem az, hogy állatként vagyunk kezelve, érdekérvényesítési jog nélkül.
Hisz megvehetem a jogot arra, hogy bármilyen (!) okból visszamondhassam a jegyem, ha nem tudok elmenni.
Tehát ismét eljátszva egy lehetséges helyzettel: a gyerekvigyázó (babysitter) lemondja, mert akármi, akkor nem tudok elmenni. Kitől szerezzek igazolást???
Tudjátok, én ezzel most csak tényleg eljátszogattam, mert a koncertre elmegyek. De vajon mi is történne, ha valóban visszatérítést kérnék?
Számosítsunk:
9900,- jegy
1500,- kezelési díj
500,- nyugalmi szerződés (carefree)

de ha visszatérítenek, akkor csak a koncertjegy árának bizonyos százalékát. A biztosítást senki nem kérné vissza, hisz az az ára, hogy a többi költségem megtérül.
Magyarul megvettem a jogot arra, hogy lemondhassam a részvételt.
Igaza volt a Kedvesemnek, itt, ebben az országban senki nem akar visszatéríteni semmit. Levásárlás van, bár jog van az ellenkezőjére, de érvényesíteni elég húzós.
Nem szeretem hogy itt élek, nem vagyok büszke az országomra.

6 megjegyzés:

  1. Láttam a teljes riportot. Őszintén, volt benne pár, nőkkel kapcsolatos mondat a bicskanyitogató fajtából, de a többi értelmes szöveg és gondolat volt. Továbbra is azt mondom, hogy Ákos immár 22 éve a kedvencem. Imádom a zenéjét, a szövegeit. Ettől függetlenül nem vágyom arra, hogy leülhessej vele egy jót beszélgetni.A koncenrtjeire ezután is el fogok menni, a trollkodásokon pedig jól szórakoztam, voltak jópofa beszólások. Ennyi. Jó szórakozást kívánok neked, majd jussak eszedbe egy fél pillanatra a koncert alatt ♥

    VálaszTörlés
  2. Ezzel hasonlóképp vagyok. Jók a szövegek, jó a zene, de az ember valószínűleg az agyamra menne :)
    Köszönöm, amúgy is eszembe jutottál volna, és sajnálom hogy nem tudsz jönni :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sok minden jogos, amiről írsz, de az itt idézett utolsó mondatod alapján - "Nem szeretem hogy itt élek, nem vagyok büszke az országomra." - szomorúan, de azt tudom mondani, hogy nem kötelező itt élni, és nagyon sajnálom, hogy a nehézségekkel együtt /ami más országban is van, csak azt nem ilyen mélyen látjuk át, mert nem ottani lakosok vagyunk!/ szerencsére sokan büszkék vagyunk az országunkra, és magyarságunkra!)
      Elnézésedet kérem a Veled nem egyező véleményemér, nem bántásként írtam le a gondolataimat.
      Kívánom, hogy megtaláld ebben a - nehézségek ellenére is gyönyörű országunkban a helyedet, és mindezt örömmel éld meg!!!!!!
      Mariann

      Törlés
  3. Tudod én nem akarok elmenni. Sőt, mindig mindenből kihozom a lehető legjobbat. Megvagyok kevésből is, megoldok lehetetlen dolgokat. A lehúzást és az élet elé gördített szándékos nehezítéseket viszont utálom. Ez az, amiből itt sok van, ezt nem szeretem :-)

    VálaszTörlés
  4. Tudod azt hiszem nem Magyarország hibája, hogy vannak honfitársaink, akik ragaszkodnak az általuk már megszerzettnek vélt bevételhez. Nem Magyarország hibája, hogy a vadkapitalizmus gyerekbetegségeit az itt élők jó része még szenvedi. Szerintem pont akkor kell nagyon szeretni az egyes embernek a Hazáját, amikor az nem tökéletes, mert a tökéletesen működő (már amennyiben egyáltalán ez létezik bárhol az életben) hazákat már nagyon könnyű, mondhatni kényelmes szeretni, de ahhoz hogy kis Hazánk is egyre tökéletesebb legyen (bár szerintem jelen állapotában is a legszebb, legjobb hely a világon, legalábbis nekem biztos) nagyon kell szeretni. Olyan ez, mint amikor az ember gyermeke beteg, sok vele a baj, jobban kell a törődés, és igen jobban kell a szeretet is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nos, ez nagyon jó érvelés, igazad van teljesen. Tényleg hibás álláspont nem szeretni a nagy egészet, némely részegységek hibája miatt :)

      Törlés

Bárki olyat érez, ami bántja, az az ő hibája!

Én nem moderálok, tegye mindenki önmagával.